A nyálmirigyek az emésztési folyamatnak, illetve az emésztőrendszernek nagyon fontos részei. Mind az elfogyasztott táplálék síkosításában, mind az emésztési folyamatok megkezdésében rendkívül fontos szerepet játszanak. A felépítést és elhelyezkedést tekintve három nagy pár nyálmirigyünk van: a fültőmirigy, az állkapocs alatti nyálmirigyek és a nyelv alatti nyálmirigyek. Ezeken kívül a fej-nyaki régióban mindenhol, ahol nyálkahártyát találunk (tehát a melléküregekben, a garatban, akár a gégebemenetben is) összesen kb 800-1000 darab apró nyálmirigy helyezkedik el, amelyeknek mind a nyál termelésében van szerepük.
A nyálmirigyekben előforduló daganatok nagy része jóindulatú. Ezeknek a többsége a legnagyobb nyálmirigyünkben, a fültőmirigyben alakul ki. Legnagyobb gyakorisággal - az esetek kb 81%-ában - az ún. kevert vagy vegyes tumor (pleomorph adenoma), és a Warthin tumor (cystadenoma papillare lymphomatosum) fordul elő. Megállapítható, hogy minél nagyobb nyálmirigyben jelentkezik egy daganat, annál nagyobb valószínűséggel várható, hogy az jóindulatú. A fültőmirigyben jelentkező daganatok 80%-a jóindulatú, azonban a nyelv alatti nyálmirigyben jelentkező tumorok kb. 90%-ánál rosszindulatú viselkedésre lehet számítani.
Összességében elmondható, hogy a nyálmirigydaganatok a fej-nyaki daganatoknak viszonylag kis (3-4) százalékát adják, tehát egy viszonylag ritkán előforduló daganattípusról van szó. Szerencsére azonban az esetek jelentős részében ezek hamar észlelhetők és könnyen diagnosztizálhatók.
A nyálmirigydaganatok - főleg kezdeti stádiumban - elég jellegzetes tüneteket okoznak, a jó- és a rosszindulatú daganatok egymástól nehezen elkülöníthetők. Relatíve felületes szervekről beszélünk, legalábbis a fültő és az állkapocs alatti mirigyek esetében, tehát akár egy önvizsgálattal is nagyon jól kitapinthatóak ezek a daganatok már korai stádiumban is. Férfiaknál általában borotválkozáskor szokott feltűnni, hogy egy körülírt duzzanatot tapintanak a fülkagyló előtt vagy az állkapocs alatt. Ezek általában fájdalmatlanok, és elsősorban a jóindulatú daganatoknál tapasztalható, hogy lassan növekszenek. A rosszindulatú daganatok esetében időnként, főleg előrehaladott stádiumban fájdalom tud megjelenni, ezekben az esetekben a daganat gyorsabb növekedése figyelhető meg.
Fontos tudni, hogy a fültőmirigyen keresztül fut az arcideg, ami a teljes arc mimikai izomzatának működéséért felelős. Amennyiben a rosszindulatú daganat ezt az ideget beszűri, akkor ezeknek a mimikai izomzatoknak először a gyengülése, majd utána a teljes lebénulása tapasztalható. Fontos, hogy ez az arcideg-bénulás csaknem kizárólag a rosszindulatú daganatoknál jellemző tünet, jóindulatú daganatok esetében nem fordul elő.
Az emberek nagyon sokszor maguknak észlelik ezeket a csomókat, amelyekkel fül-orr-gégészhez kell fordulni. Egy fül-orr-gégészeti szakrendelésen el tudják indítani a kivizsgálást. A képalkotó vizsgálat ebben az esetben ultrahangos vizsgálatot jelent. Mivel egy felületi szervről van szó, így ultrahanggal nagyon jól vizsgálható. A további vizsgálatokat már érdemes egy centrumban végeztetni, ugyanis nagyon nagy tapasztalatra van szükség a szövettani/citológiai értékeléshez és a megfelelő diagnosztizáláshoz. A képalkotó vizsgálat után a szövettani mintavétel a következő lépés, azaz egy vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálat. Ezek eredményeiből megállapítható, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. A kiterjedés pontos meghatározásához, műtéti tervezéshez lehetőség szerint nyaki lágyrész MRI, esetleg kontrasztanyaggal végzett CT-vizsgálatra lesz szükség.
Amennyiben a szövettani vizsgálat eredménye jóindulatú daganatot mutat, műtéti kezelést választanak. Az orvosok törekszenek arra, hogy a lehető legkisebb, de a daganat eltávolításának szempontjából maximális sikerrel járó műtétet válasszanak. Arra is figyelnek, hogy olyan metszéssel dolgozzanak, ami kozmetikai szempontból a későbbiekben nem okoz kellemetlenséget. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy a daganat a körülvevő szövettel együtt minden esetben eltávolításra kerüljön.
A rosszindulatú daganatok esetében egy kicsivel bonyolultabb a helyzet, a műtéti típus kiválasztását ugyanis befolyásolni fogja a citológiai eredmény, a daganat elhelyezkedése, a rosszindulatúság foka, illetve az esetleges nyirokcsomó-áttétek megléte vagy hiánya. A terápiás javaslatot minden esetben egy, a különböző szakterületeket képviselő orvosokból (fül-orr-gégész/fej-nyaksebész, onkológus, sugárterápiás szakorvos, radiológus, stb) álló bizottság, az ún. onkoteam teszi meg. A legtöbbször jó-, és rosszindulatú daganat esetén is a sebészi eltávolítás az elsődlegesen választandó eljárás. Kiegészítésként javasolt - főleg a nagy malignitású tumorok esetében - kiegészítő sugárterápia alkalmazása. Ez részben a betegségmentes túlélést segíti, de csökkenteni tudják a kiújulás kockázatát is.
A kemoterápia, mint egy harmadik kezelési módszer, a nyálmirigyek esetében elsősorban nagyon előrehaladott folyamatoknál alkalmazható.
Az operáló sebész számára az egyik legfontosabb képlet, amire figyelnie kell, az arcideg. Az arcideg keresztülfut a fültőmirigyen, egyik ága pedig az állkapocs alatti mirigy közvetlen közelében fut. Amennyiben ezek az ágak, vagy az arcideg fültörzse sérül, vagy esetleg a vérellátása károsodik, akkor ennek a következménye egy arcideg-bénulás lesz. Ezért is nagyon fontos, hogy a sebészi kezelésre egy minél nagyobb tapasztalattal rendelkező, minél több műtétet végző központban kerüljön sor, hiszen így jelentősen csökken a szövődményes arcidegbénulás kockázata.
A másik lehetséges szövődmény a kevésbé látványos, de kellemetlenséget okozó ún. Frey szindróma. Ebben az esetben arról van szó, hogy a bőr alatt a szabaddá váló arcideg-ágak beidegzik az izzadságmirigyeket, és ezért, amikor a szervezet elvileg nyálat termelne (elsősorban étkezéskor), akkor az izzadságmirigyek is működésbe lépnek - az adott részen. Ennek eredményeképpen étkezés közben az arc területe fokozottan izzad. Ez kellemetlen, viszonylag nehezen befolyásolható szövődmény.
Amennyiben az arcideg akár a daganat, akár a sebészi tevékenység következtében megsérül, tehát átvágásra kerül, és valami oknál fogva nem megvalósítható a rekonstrukciója, akkor sajnos ez egy maradandó sérülés. Az arcideg maximális megőrzésére minden esetben törekszenek, de a sérülés előfordulhat akkor is, ha (elsősorban fültőmirigy esetén) a nyálmirigy mély lebenyét is el kell távolítani. Ebben az esetben az arcideg vérellátása károsodhat, ami arcizomgyengeséget eredményez. Ez általában néhány hét/hónap után rendeződik. Rosszindulatú daganatok esetében, amikor az arcideg is érintett, és ezért szükséges eltávolítani, akkor - amennyiben megoldható - ezeket az idegeket rekonstruálják, máshonnan kivett idegszakaszokkal pótolják. Ez egy nagyon precíz munkát igénylő mikrosebészeti beavatkozás, amivel végül az arcideg funkcióját rehabilitálják.
Vannak olyan rosszindulatú daganatok, amelyeknek a prognózisa kedvező, kifejezetten jó túlélés várható, de előfordulnak olyanok is, amelyeknek kifejezetten rossz. Egy dolog azonban biztos: minél előbb kerül diagnosztizálásra a tumor, annál jobbak a beteg esélyei, és minél kevésbé előrehaladott stádiumban kerül felfedezésre - azaz nem okoz még nyaki vagy távoli áttétet, nem infiltrálja az arcideget - annál hatékonyabban kezelhető.
Ezért nagyon fontos az önvizsgálat, hogy az időben történő diagnózis időben kivitelezett, sikeres kezelést eredményezzen.
Szakértőnk:
Dr. Polony Gábor Ph.D., egyetemi docens, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész
Forrás:
Dr. Répássy Gábor: Fül-orr-gégészet, Fej-nyak-sebészet (2011; 355-361)
Dr. Kásler Miklós: Az onkológia alapjai (2018; 429-438)
Fül-orr gégész szakemberhez elsősorban. Szakmai Bizottságunkhoz számos szakember tartozik, keresd őket bizalommal:
https://malyvavirag.hu/szakmai-bizottsag