Anatómia, előfordulás

A pajzsmirigy a nyakon, a középvonalban, a gége szintjében elhelyezkedő, két lebenyből álló hormontermelő szerv. A légcső és nyelőcső mellett található. Közvetlenül hozzáfekszik a két pár mellékpajzsmirigy, és alatta fut a hangszalagok mozgásáért felelős ideg (n. laryngeus recurrens). Két lebenyét a légcső felett egy híd (isthmus) köti össze. A pajzsmirigysejtek kisebb egységekbe (folliculus) rendeződnek, itt termelődik a pajzsmirigyhormon (tiroxin). A pajzsmirigy a fejlődése során a magzati korban a nyelvgyök felől vándorol későbbi helyére, közben felvesz úgynevezett parafollicularis sejteket, melyek a kálcium anyagcseréért felelős hormont, a kalcitonint termelik. A másik kalcium anyagcseréért felelős hormont a mellékpajzsmirigyek termelik (parathormon).

A pajzsmirigy göbök előfordulása igen gyakori, a felnőtt lakosság 3-4%-ánál tapinthatóak göbök, ultrahangos vizsgálattal 19-68%-nál találunk göböket, melyek kb. 10%-a rosszindulatú, és gyakrabban fordul elő nőknél. A pajzsmirigyben többféle sejt van, ezért többféle rákos állapot alakulhat ki. A pajzsmirigyrákok több mint 90%-a pajzsmirigysejtekből kialakuló, differenciált pajzsmirigy rák. Ezekből rendkívül jó eséllyel meg lehet gyógyulni. Nagyon ritkán fordul elő, hogy agresszív daganat alakul ki.

Tünetek:

Pajzsmirigybetegségekben a pajzsmirigy hormonális túl-, vagy alulműködése miatt a hormonhatás átlagostól való eltérése felelős a tünetekért. A rosszindulatú pajzsmirigy betegségek nagy része nem termel hormont, így kezdetben tünetszegény, tapintható, vagy ultrahang vizsgálat során felfedezhető pajzsmirigy göb formájában jelentkezik. Jelentős méret esetén lehet tünet valamely környező szervre gyakorolt direkt nyomás (nehezített légzés, nyelési panasz), vagy a gége egyoldali bénulása, mely rekedtséget, félrenyelést okozhat.

Kivizsgálás-kezelés:

Mint minden rosszindulatú betegségnél, itt is fontos a korai felismerés. Így a fenti tünetek esetén gondolni kell pajzsmirigy betegségre. A felismerés nem feltétlenül orvoshoz köthető, a gyanú esetén a kizárás vagy bizonyítás az egyértelmű orvosi feladat. Ez több szakma képviselői által elvégzendő és megtervezendő feladat, így radiológus, patológus, endokrinológus, háziorvos és fej-nyaksebész működik ebben szorosan közre.

Kivizsgálás terén vérvizsgálat, nyaki ultrahang vizsgálat szükséges. Ha ezt követően felmerül az elváltozás rosszindulatú volta, akkor vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálatot kell végezni. A kivizsgálás a korrekt diagnózishoz szükséges, mely a megfelelő kezelés szükséges előszobája. A kezelés a diagnózistól függ.

Ezen elváltozások legtöbbször jóindulatúak, de minden esetben ki kell zárni egészségre káros, vagy rosszindulatú betegség jelenlétét. Rosszindulatú betegség esetén műtéti eltávolítás, ennek gyanúja esetén a pontosítás érdekében genetikai analízis jöhet szóba, majd műtéti eltávolítás.

Ha annyira nagy a daganat, hogy sebészi terápia nem jöhet szóba, akkor külső sugárkezelést, illetve bizonyos típusoknál (részleges műtéti eltávolítás után) radiojód kezelést alkalmaznak. Ezen kívül gyógyszeres terápiát is kaphatnak a betegek, abban az esetben, ha van visszamaradt betegségük.

A kivizsgálás részét képezi a nyaki nyirokcsomók vizsgálata is, mivel előfordulhat, hogy ezekben áttét képződik. Ha az áttétképződés biztosan kizárható, akkor nem végeznek nyaki disszekciót, azaz nem távolítják el a nyaki nyirokcsomókat. Amennyiben a kivizsgálás során áttétet találnak a nyaki nyirokcsomókban, úgy egy részletesebb képalkotó vizsgálat következik, mely után meghatározható a további terápiás protokoll.

Mellékhatások:

A megfelelő terápia elhagyásának van a legfőbb kockázata. A pontos diagnózis alapján terápiás ajánlásokból tudjuk a beteg gyógyulását legnagyobb eséllyel biztosító, legkisebb mellékhatással rendelkező kezelést javasolni. Napjainkban a legtöbb vizsgálat a túlkezelés elkerülése érdekében folyik, így alacsony és magas kockázatú csoportokat hoztak létre. A magas kockázatú csoport radikálisabb ellátásra szorul, de az alacsony kockázatú csoporthoz tartozó betegek nem kell a számukra túlzott kezelés okozta hatásoktól feleslegesen szenvedni. Ami a műtéti kezelést illeti mellékhatás lehet a gége funkciójáért nagyban felelős, a pajzsmirigy közvetlen szomszédságában futó ideg (n. laryngeus recurrens) átmeneti, vagy végleges bénulása. Ennek következménye lehet rekedtség, félrenyelés, erőteljes köhögésre való képtelenség, fulladás. Ilyenkor a beteget fül-orr-gégészeten kell vizsgálni, kezelni, követni. Másik műtéti szövődmény, ha a mellékpajzsmirigyek funkciója sérül, csökken, vagy megszűnik. Ilyenkor a kalcium háztartás rendezése a feladat.

Mi a teendő gyógyulást követően?
Általánosságban elmondható, hogy a pajzsmirigybetegségekből nagyon jó eséllyel meg lehet gyógyulni. A pajzsmirigyrákok tekintetében a gyógyulás 90% feletti. Gyógyulást követően folyamatos endokrin-onkológiai követés szükségszerű, mely időközönként vérvételből, képalkotó és fizikális vizsgálatból áll. Teljes pajzsmirigy eltávolítás esetén mindig, részleges eltávolítás esetén felmerülhet hormonpótló gyógyszeres kezelés szükségessége, mely élethosszig napi egy gyógyszer bevételét jelenti. E mellett a nyakon lévő, esztétikailag jól megoldható heg mellett más nem emlékezteti a betegeket a pajzsmirigybetegség kellemetlen hatásainak hiányán kívül.

Mi a teendő gyógyulást követően?

Sikeres kezelés után, amennyiben nem maradt vissza daganat a betegeket legalább 5 évig követni kell. Az első évben 1-2 havonta szükséges kontroll vizsgálaton megjelenni, aztán a találkozások száma ritkul, a 4-5. évben – panaszmentesség esetén – elég fél évente felülvizsgálatra jelentkezni. A daganat kiindulási helyétől és stádiumától függ, de a kontroll vizsgálatokon szinte kivétel nélkül endoszkópos orrvizsgálat történik, illetve a nyak nyirokcsomó régióinak tüzetes áttapintása. Képalkotó vizsgálat melléküreg és orrgarati tumoroknál a betegség utánkövetésére szükséges a régió zegzugos volta, létfontosságú szervek (pl szemüreg, agyburkok, agy) közelsége miatt. Az epipharynx tumorok gyakran ép nyálkahártya alatt alakulnak illetve újulnak ki, ezért szintén elengedhetetlen a képalkotó vizsgálat. A képalkotó modalitását (kontrasztos CT, kontrasztos MRI vagy PET-CT) betegenként és tumortípusonként választjuk meg.

Hova fordulhatsz?

Fül-orr gégész szakemberhez elsősorban. Szakmai Bizottságunkhoz számos szakember tartozik, keresd őket bizalommal: https://malyvavirag.hu/szakmai-bizottsag

Szakértőnk: Dr. Prekopp Péter, fül-orr-gégész szakorvos, Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Hivatkozások:

  1. Dr. Répássy Gábor: Fül-orr-gégészet, Fej-nyak-sebészet
  2. Dr. Kásler Miklós: Az onkológia alapjai